Ingatlanjog

Az adásvételi szerződések esetében az eljáró és az okiratot ellenjegyző ügyvéd, az ellenjegyzés szabályai szerint köteles mindkét fél érdekét képviselni, akkor is, ha csak az egyik féltől kapott megbízást. Ez különös feladatot és felelősséget ró az eljáró ügyvédre: olyan szerződéses konstrukciót kell kitalálni és a felekkel egyeztetni, amely tekintetében mindkét fél érdeke a lehető legjobban érvényesül, mindkét fél "győztesként" írhatja alá a szerződést.
Ezt a kihívást örömmel és eredményesen teljesítjük. Az adásvételi szerződések készítése során a tulajdonátruházás adójogi, számviteli következményeit is mindig fel kell mérni az optimális konstrukció „kitalálásához”, hiszen sokszor alapvetően ezek a szempontok határozzák meg magát a konstrukciót.
Irodánk adójogi és számviteli szakértői csapata segít a legoptimálisabb megoldás megtalálásában.

Gyakori jelenség, hogy az új tulajdonos csak az ingatlan tulajdonjogának megszerzését követően vizsgálja meg alaposabban az ingatlant érintő építési jogi szabályokat, ideértve a helyi – az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat által közzétett – szabályozókat (helyi építési szabályzat stb.).
Ez esetben gyakran merülnek fel megoldandó – értelmezési – problémák, továbbá egyeztetések válnak szükségessé az illetékes építési hatósággal a megszerzett terület hasznosítása érdekében.
Mind az utólagos, mind a beruházást, az ingatlan tulajdonjogának megszerzését megelőző tervezési folyamat során képviseljük Ügyfeleink érdekét az építéshatóság felé azzal a céllal, hogy Ügyfeleink a megszerzett ingatlant az elérhető legmagasabb szinten és leggyorsabban tudják hasznosítani.

Ingatlanberuházás esetén színes a megoldások palettája a tekintetben, hogy a beruházó a folyamat mely pontján ruházza át a lakások, irodák vagy üzlethelyiségek tulajdonjogát a vevőre. Bár látszólag ez nem tűnik annyira súlyos kérdésnek, mégis az egész beruházási konstrukciót alapjaiban meghatározza, hogy az építkezés elején, a telekből vásárol tulajdonrészt a vevő és így jut a felépülő, majd társasházzá alakított épületben egy lakáshoz, vagy a kulcsrakész lakást veszi meg, amit előzetesen finanszíroz.
Mindkét eset különböző megoldandó kérdéseket vet fel: ha az építkezést megelőzően szerez tulajdonjogot a leendő tulajdonos, akkor az ő helyzete finanszírozás szempontjából biztosabb, azonban a beruházás adminisztrációját ez bonyolítja. Ezzel szemben egyszerűsíti a beruházó helyzetét, ha egyedüli tulajdonosként építi fel az épületet és alapít azon társasháztulajdont, azonban ezen megoldás esetén lényegesen összetettebb a finanszírozási kérdések rendezése.
Az újépítésű ingatlanok áfájának változása (hol 5%, majd 27%, majd újra a kedvezményes 5%) is jelentősen befolyásolja a beruházó döntését, hogy milyen konstrukcióban a legkifizetődőbb a létrejövő lakások értékesítése.
Mi minden esetben a beruházó egyéni érdekei és finanszírozási lehetőségei szerint tervezzük meg a beruházás és a lakások értékesítésének a menetét.

Bérleti szerződések készítésére a legegyszerűbbtől a legösszetettebb szerződéses struktúráig merülhet fel igény. Tapasztalatunk, hogy egy jól letárgyalt konstrukció esetén, amely folyamatosan működik különösebb beavatkozás nélkül, a felek legközelebb akkor veszik csak elő a szerződést, amikor már "nem lesznek jóban", ezért a szerződésnek tartalmaznia kell az összes olyan rendelkezést, amely kiegyensúlyozza a konfliktusban lévő felek viszonyát és amely lehetőség szerint útmutatást ad minden konfliktus esetén a követendő magatartásra.
A bérleti szerződésnél ez fokozottan jelentkezik. A szerződés megkötésekor sok olyan kérdésről kell rendelkezni, amely abban a helyzetben a feleknek esetlegesen túlzott biztosításnak tűnhet. A legegyszerűbb bérleti szerződésektől a bonyolult, pl. hosszabb időre szóló, vagy kiegészítő szolgáltatásokat is tartalmazó szerződésig a legkülönbözőbb bérleti jogviszonyok esetében készítjük el a felek kölcsönös szándékának megfelelő bérleti szerződéseket. A bérleti szerződések elkészítése gyakran – hasonlóan az ingatlan adásvételi szerződésekhez – adójogi, számviteli ismereteket is kíván és ezek jelentősen befolyásolják a szerződéses konstrukciót. Csapatunk komplex szolgáltatás keretében a jogi tanácsadás mellett adójogi és számviteli tanácsadást is biztosít.

Társasházi ügyek nemcsak magánszemély ügyfeleinket érinthetik, hanem az egyes társasházak tekintetében felújítást, bővítést vállaló ingatlanberuházókat egyaránt. A társasházi ügyekben jelentkeznek jellemzően az ingatlanjog "ördöglakatjai", ahol ötvözni kell a kommunikációs, diplomáciai készséget a több jogterületre kiterjedő jogismerettel ahhoz, hogy minden fél számára előnyös megoldást kínáljunk és a javaslatot úgy tudjuk átadni az érintett felek részére, hogy az esetleges személyes konfliktusokon felülemelkedve hozzásegítsük őket a kölcsönösen előnyös megállapodáshoz.
A társasházi ügyek sok türelmet kívánnak minden szereplőtől, hiszen – eltérően egyéb jogterületektől – itt szinte mindig nagyszámú érintett között kell megteremteni az egyensúlyt.
Az e téren megszerzett tárgyalási, ügykezelési tapasztalatunkat fordítjuk Ügyfeleink javára, hogy beruházási céljaikat a lehető legkonfliktusmentesebben tudják elérni.