Évente többször ismétlődő szokásos telefonbeszélgetés:
„Ügyvéd Úr, bocsánat, hogy ilyen későn hívom...
Semmi baj, miben segíthetek?
Holnap reggel 9 órára behívatott a vezetőség. Minden jel arra utal, hogy ki akarnak rúgni.
Bemenjek egyáltalán? Kiírassam magam az orvosnál? Vagy adjak Önnek meghatalmazást és beszél velük helyettem Ön? Engem simán megvezetnek...”
Ha a munkáltató meg kíván Tőled szabadulni, hidd el, megtalálja a módját, hogy ezt megtegye. Sokan ilyenkor a bizonytalanság okozta félelemben keresőképtelen állományba vetetik magukat. A munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát a 102/1995. (VIII.25.) Korm. rendelet szerint a munkáltató jogosult elrendelni. A vizsgálatot a munkáltató a betegszabadság, illetőleg a táppénz igénybevétele alatt a fővárosi és megyei kormányhivataloknál tudja kezdeményezni. Ez azt jelenti, ha a „nagy” ötletedbe egy ismerős orvost vonsz be, és valójában kutya bajod, csak nincs kedved bemenni a munkahelyedre, akkor még őt is bajba sodorhatod! A munkáltató egyebekben a keresőképtelenség ideje alatt is megszüntetheti a jogviszonyod, ez esetben a felmondási idő majd a keresőképtelen állapot megszűnését követően indul.
Ha átnyújtják a felmondásod, figyelmesen olvasd el, és tedd fel a kérdéseidet. Ha hozzá sem nyúlsz, vagy visszaadod, esetleg nem vagy hajlandó aláírni, akkor a munkáltató képviselői erről egy jegyzőkönyvet fognak felvenni, hogy bár a felmondás átnyújtásra került, az átvételt megtagadta a munkavállaló. Természetesen az erről készült jegyzőkönyv aláírását is megtagadhatod. De ezzel nem nyersz időt, a jognyilatkozat ettől még közöltnek fog minősülni.
Más a helyzet, ha közös megegyezéses megszüntetést javasolnak, esetleg ezt párhuzamosan teszik ki az asztalodra egy felmondás-tervezettel együtt. Helyzetfüggő, hogy ez kényszernek (Ptk. 6:91.§) minősíthető-e, alapesetben erre a munkáltatónak van módja. Ez esetben jogod van időt kérni, gondolkodni, ügyvédet felhívni! Ha erre nem kapsz lehetőséget, akkor jó eséllyel támadható lesz a megállapodás. Ökölszabályként annyi elmondható, hogy a munkáltató által kezdeményezett közös megegyezéses jogviszony megszüntetést akkor érdemes elfogadni, ha a benne foglalt kompenzáció mértéke magasabb, mint amennyi egy jogszerű felmondás esetén (ha erre egyáltalán van a munkáltatónak jogalapja) a törvény szerint járna.
Ha postán kapod a felmondást, vagy legalábbis egy vélhetően felmondást tartalmazó levelet, akkor sem érdemes az átvételt megtagadni. A postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint a tértivevénnyel feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot, ha a küldemény átvételét megtagadják, a kézbesítés megkísérlésének napján, egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Tehát hacsak nincs a konkrét ügyedben olyan határidő, vagy bekövetkezni várt esemény, amely az ügy szempontjából sorsfordító lehet, akkor nem érdemes időt húzni és bon-bont adni a postásnak.
A törzsgárdatagság kora lejárt. Mind a munkáltató, mind a munkavállaló addig áll jogviszonyban a másikkal, amíg ez neki megéri. Természetesen napjainkban is vannak még - a közszférán kívül is - nem piaci viszonyrendszerben foglalkoztatottak, illetve kádertemetőként használt cégek, de a munkajogviszony alapvetően mindkét fél részéről gazdasági érdek alapon szerveződik. Tapasztalataim szerint a munkáltatói felmondások mögött sokkal ritkábban húzódnak személyes indokok, mint az a munkavállalók feltételezik.
A célod tehát alapvetően ennyi: minden Munka Törvénykönyve szerinti járandóságodat fizesse ki a munkáltató. De lehet másodlagos célod is: esetleg egy picivel (vagy sokkal) több pénz, amit a munkáltató az adott helyzetben számodra kifizet.
Azokban az esetekben, ahol egy felmondás háttere személyes ok, vagy esetleg egy olyan tényező, ami nem eléggé egzakt (munkavállaló rossz illatú, esetleg jó dolgozó, de a többiek nem szeretik, fura szokásai vannak stb.), a munkáltató kínban van, hogy mire alapítsa a felmondást. Ekkor jössz Te! Ha erre jó ritmussal ráérzel, ajánld fel neki, ha esetleg úgy gondolja, te szépen távozol, csak ezt ki kell fizetni. Ha már átadta a felmondást, akkor is lehet egyeztetni, erre 30 nap áll rendelkezésedre. Ennyi ugyanis a keresetindítási határidő. Mivel keresetet írni időigényes, a felmondás átadását követően kb. két hétig vagy alkupozícióban. Jobb tehát azonnal ügyvédhez fordulni, és ha a felmondásban közölt indok valótlan vagy nagyon erőltetettnek tűnik, ezt be lehet „árazni” a munkáltatónál. Az alkupozíciót és tárgyalást ne keverjük össze a „zsarolással”. Hamar bele lehet csúszni egy csúnya kényszerítéses (Btk. 195.§) ügybe, ha a munkáltatóval fenyegetőzve tárgyalunk. Sokan titokban rögzítik a munkáltatóval folytatott vitájukat, vállalva a jogellenesség ódiumát. Tapasztalataim azt mutatják, hogy az esetek többségében ezek a felvételek túlértékelt bizonyítási eszközök.
A Panasztörvény alapján – jogellenesség észlelése esetén – két, ügyvéd segítsége nélkül is igénybe vehető fórum áll rendelkezésedre.
A munkáltatóval szemben az illetékes Kormányhivatalnál panasz tehető. A Kormányhivataltól kérheted a jogszerű állapot helyreállítását, az okozott sérelem orvoslását és bizonyos esetekben a felelősségre vonást. Egy ilyen eljárás sok esetben terheket ró a munkáltatóra, de ez nem feltétlenül fog számodra anyagi előnyt jelenteni.
A Panasztörvény szerinti másik lehetőséged, hogy a munkáltató „privát” visszaélés-bejelentési rendszerébe teszel bejelentést. Minden, legalább 50 fős hazai vállalkozásnak lehetővé kell tennie, hogy a dolgozók és egyéb érintettek, köztük a volt dolgozók, beszállítók és alvállalkozók egy anonimitást garantáló felületen keresztül tájékoztathassák a vezetőséget, vagy a cégtulajdonost, ha jogellenességet tapasztalnak. Ha céged ilyen rendszert nem működtet, az már önmagában nagyon súlyos jogsértés.
Munkaügyi jogviták érzelmekkel telítettek. A maradó munkatársakhoz való viszonyulás napról napra változik. Sokukat nehéz helyzetbe hozza, hogy elvárod tőlük a támogatást, vagy hogy ügyedben majd a pártodat fogva tanúskodjanak, pedig az ő megélhetésük nem tőled, hanem a munkáltatótól függ.
A munkaügyi per vállalásáról ezért – amennyire csak lehet - érzelmektől megtisztított, hideg elmével dönts. A munkáltatónak valószínűleg több pénze van ügyvédre, mint neked. Hiszel a saját narratívádban, de lehet, hogy a munkáltató is hisz a sajátjában. Ha veszítesz, a munkáltató ügyvédjének a költségét is Te fizeted. Ha közben elhelyezkedsz, a neked megítélt összegből levonható az, amit időközben máshol megkerestél. Ha ennek ellenére beleállsz a jogvitába, akkor a számodra elérhető legjobb ügyvédet válaszd. Kérd tőle az esélyeid felmérését. Dolgozz vele együtt a tényfeltárásban, legyél vele őszinte, és vidd végig az ügyet akkor is, ha közben belefáradtál, mivel egy betárgyalt ügyből anyagi jogkövetkezmények vállalása nélkül nem lehet kilépni.
szerző:
Dr. Varga M. Péter - LL.M.
irodavezető ügyvéd
munkajogi és adatvédelmi szakjogász
