Megbízónk iskolaszövetkezeti formában működik.
E szövetkezeti típus sajátossága a diákévek behatárolt időszaka miatt a tagságban tapasztalható jelentős fluktuáció, illetve a tagság életkorából adódó alapvető passzivitás a közös szövetkezeti ügyeket illetően.
Megbízónk működését úgy kívánta optimalizálni, hogy a szövetkezet működési struktúráját, döntési mechanizmusait hatékonyabbá teszi.
A szövetkezet legfőbb szerve a szövetkezeti tagok összességéből álló közgyűlés. Alacsony taglétszám és viszonylag statikus tagsági körrel működő szervezetek esetében ez jól működhet, hatékony döntéshozatali formának tekinthető. Azonban a taglétszám emelkedésével (a több ezer főt, esetlegesen a tízezer főt is meghaladó személyösszesség esetén), illetve az abban tapasztalható fluktuáció növekedésével a közgyűlések megtartása szinte lehetetlen, a határozatképességhez szükséges létszám sem fizikai helyszínen, sem online térben nem tud egyidejűleg megjelenni. Megjelenés esetén óriási nehézséget okoz annak megállapítása, hogy az adott személy aktuálisan valóban rendelkezik-e tagi minőséggel.
A Megbízó működési modelljének részletes elemzését, valamint a megbízói igények felmérését követően végül a küldöttgyűlési rendszer bevezetése mellett döntöttünk, melynek szervezési elve területi alapon került meghatározásra. A küldöttek kiválasztási módszere pedig egy olyan, eddig más szövetkezet által nem alkalmazott logikára épül, amely folyamatosan biztosítja azt, hogy a döntéseket azok hozzák meg, akik a döntés időpontjában tényleges aktivitással, a napi működés tényleges ismeretével, és a szövetkezet iránti lojalitással rendelkeznek.
A szövetkezet döntéshozatali mechanizmusát sikerült ezzel úgy átalakítani, hogy a szövetkezet töretlen növekedése esetén sem sérülhet az operativitás és a döntéshozatal folyamata sem lassulhat.
