Ügyfelünk egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó gazdasági társaság volt, amely egy olyan társaság számára biztosított rendszeresen és nagy számban munkaerőt, amely időközben fizetésképtelenné vált és felszámolási eljárás alá került.
Ügyfelünk, mint munkáltató, bérfizetési kötelezettségének eleget tett, majd amikor a megrendelő fizetésképtelensége nyilvánvalóvá vált, és a megrendelő tartozása a több tízmillió forintos nagyságrendet elérte, a szerződést felmondta.
Feladatunk az volt, hogy Ügyfelünk hozzájusson a kintlévőségéhez, ezért követelését bejelentettük a felszámoló részére, és a meg nem fizetett szolgáltatási díjak döntő részét sikeresen lehívtuk a bérgarancia támogatás terhére. A bérgarancia támogatások lehívásáról tájékoztattuk a felszámolót, egyben arról is, hogy ennek ellenére hitelezői igényünk változatlan, hiszen a bérgarancia támogatás gyakorlati értelemben egy előleg, melyet megtérülése esetén az állam részére vissza kell fizetni.
Megdöbbenve tapasztaltuk, hogy a felszámolótól beérkezett új nyilvántartásba vételi visszaigazolások, azaz a nyilvántartásba vett követelések a bérgarancia által fedezett összegeket már nem tartalmazzák, tehát a felszámoló a bérgarancia támogatásokat gyakorlatilag levonta a teljes követelésből és csak a maradványösszeget vette nyilvántartásba.
Hitelezői észrevételt nyújtottunk be, melyben kifejtettük, hogy a bérgarancia támogatás lehívásától függetlenül a felszámolási eljárásban bejelentett hitelezői igények összegükben változatlanok maradnak, és ha az eljárásban egyébként megtérül a követelés, akkor a bérgarancia támogatást a megtérülés erejéig vissza kell fizetni a foglalkoztatási szerv részére.
Ha a felszámoló már nem kívánja igényként nyilvántartani a bérgarancia támogatással fedezett részt, akkor kizárt, hogy az az ügyfél részére a felszámolási eljárásban megtérüljön, tehát az ügyfél nem lesz abban a helyzetben, hogy a támogatást a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény szerint visszafizesse.
A felszámoló az észrevételünknek helyt adott, így kifogásunk bíróság előtti érvényesítésére már nem kellett, hogy sor kerüljön.
