Visszaélés-bejelentés: szükséges jó vagy szükséges rossz?

Ha a múltban úgy érezted, munkáltatód elszámolási gyakorlata igazságtalan, sőt, esetleg jogszerűtlen, valamelyik sofőrötök lopja az üzemanyagot vagy éppen a gazdasági igazgató szerelmi viszonyt folytat összeférhetetlen módon a pénzügyi vezetővel, két lehetőséged volt.

Ha volt a cégednél panaszdoboz, bedobtad oda a problémát, és vártál, történik-e reakció. Ha bátrabb voltál, szóltál a közvetlen főnöködnek, ha még bátrabb, elmentél egyenesen az igazgatóhoz. Innen aztán többféle fordulatot vehetett a történet. Kivizsgálták az ügyet, vagy úgy tettek, mintha kivizsgálnák az ügyet, egyáltalán nem foglalkoztak vele, vagy éppen lehet, hogy még te kerültél az igazságérzeted miatt hátrányos helyzetbe.

Ennek az eshetőleges gyakorlatnak, és a bejelentők esetleges vegzálásának elkerülésére hozta létre az Európai Unió a munkahelyeken kötelezően működtetendő visszaélés-bejelentési rendszert. Ennek lényege, hogy munkahelyed szerződik egy visszaélés-bejelentési szolgáltatóval, például a Bejelentek.hu oldallal, kapsz ehhez egy elérési útvonalat és máris megírhatod, ha raktárvezető a raklapokkal „bizniszel” vagy az ügyvezető bekameráztatta a céges kocsidat.

Mi van akkor, ha a munkáltató nem hoz létre visszaélés-bejelentési rendszert?

A Panasz Tv. értelmében 50 fő feletti cégeknél a rendszer működtetése kötelező. Ha ilyen nincs, akkor a munkáltató elvonja azt a jogot, hogy a munkáltató jogellenesnek vélt eljárását a megfelelő fórumon a megfelelő időben be lehessen jelenteni. Ha a munkáltató nem adott tájékoztatást a rendszer felállításáról és a hozzáférhetőségről, akkor vagy nincsen ilyen rendszere, vagy „eldugta” valahova az erről való tájékoztatást vagy belépési felületet. Ez esetben ezt jelenteni kell az illetékes Kormányhivatalnak. Amennyiben a hatóság eljárása során megállapítja, hogy a munkáltató „whistleblowing” rendszert nem működtet, késedelmesen vezet be, vagy erről a munkavállalókat nem tájékoztatja, esetlegesen a hozzáférést nem teszi számukra lehetővé, úgy a mulasztó céget figyelmezteti, szankciós listára teszi (Szankció Tv. 3.§), valamint a vezetők ellen szabálysértési eljárást kezdeményez (Szabálysértési Törvény 206/A (2)). Amelyik cég szankciós listán van, nem kaphat állami támogatást.

A „kis”cégek közül melyeknek kötelező?

Dolgozói létszámtól függetlenül - tehát akár egy foglalkoztatott esetén fennálló - kötelezettségről beszélünk - többek között - az alábbi tevékenységi körök esetén: pénzügyi szolgáltatók, ingatlanos cégek, készpénzt is elfogadó árukereskedők, műkincskereskedők, bizalmi vagyonkezelők, pénzváltók. Ezek a cégek különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak, mert ha nem tartanak fenn ilyen rendszert, a konkurencia egy feljelentéssel akár el is lehetetlenítheti a működésüket.

Ha van ilyen rendszer, és beküldöd a panaszodat, ki fogja kivizsgálni?

Panaszodat a szerződött partner, fenti példánál maradva a Bejelentek.hu oldalt működtető cég szakemberei – főként jogászok – fogják kivizsgálni. A vizsgáló jogász (bejelentővédelmi szakember) a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül kivizsgálja az ügyet. Ehhez számos eszköz áll rendelkezésére.

Mi van akkor, ha megállapítják, hogy a panaszod jogos?

A bejelentés kivizsgálása során értékelni kell a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát, és meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a  visszaélések orvoslására. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bejelentővédelmi jogász egy intézkedési tervet vagy javaslati tervet ad a cégvezetőnek vagy tulajdonosnak a helyzet orvoslására. Az már a cégvezető felelőssége, hogy ezeket a javaslatokat megfogadja, betartja-e.

Megtorolhatja-e a munkáltató, ha tudomására jut, hogy Te tetted a bejelentést?

A munkáltató kizárólag akkor tudhatja meg, hogy Te tetted a bejelentést, ha ezt kéred, vagy ha a bejelentés konkrétan a személyeddel kapcsolatos. Egyéb esetekben a neved rejtve marad.

Ha mégis megtorlásban gondolkodik a munkáltató, akkor rossz úton jár.

Minden, a bejelentő számára hátrányos munkáltató intézkedés (áthelyezés, felmondás, jutalom megvonás stb.), amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne. Mondhatod erre azt, hogy persze, nem fogja a munkáltató bevallani, hogy emiatt hozta meg döntését. A védelmi szabályok szerint vélelmezni kell, hogy a hátrányos intézkedésre a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor. Ez azt jelenti, hogy a hátrányos intézkedést hozó személyt (munkáltató vezetőjét) terheli annak bizonyítása, hogy a hátrányos intézkedés megtételére alapos indokkal és nem a bejelentés megtétele miatt került sor.

Mi történik akkor, ha a munkavállaló szándékosan valótlan panaszt tesz?

Ha nyilvánvalóvá válik, hogy a panaszos rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatai a rendőrség részére átadhatóak. Amennyiben alappal valószínűsíthető, hogy a bejelentő ezzel másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, úgy polgári per is kezdeményezhető vele szemben.

Most akkor jó vagy nem jó a cégeknek a rendszer működtetése?

Ezek a bejelentések nem a cég ellen vannak, éppen ellenkezőleg. Az esetek többségében a cég érdekében állnak a bejelentések. A rendszeren keresztül sok olyan információ juthat el a cégvezetéshez, amely enélkül nem, vagy csak jóval később jutna tudomásukra, amikor már nagyobb a baj. Hiszen ez a panasz-bejelentés a nulladik lépcső, ha itt a panasz nem kerül elfogadásra, még mindig van lehetőség hatósági feljelentésre vagy bírósági eljárás kezdeményezésére. Mindenkinek jobb, ha a probléma házon belül marad, és ott kerül rendezésre.