A legtöbben biztosan emlékeztek a medve listájáról szóló viccre. A viccben a medve halállistát készít, amire felkerülnek az erdő lakói. Az erdei állatok állandó rettegésben töltik a napjaikat, ki sem mernek nagyon bújni az odújukból. Csak a nyuszika veszi a bátorságot, elmegy a medvéhez és megkérdezi: „Te Medve, én is rajta vagyok a listádon?” Bemegy a medve a barlangjába a táblázatért, megnézi, majd mondja a nyúlnak, hogy igen, rajta van. „Te Medve, és le lehet erről iratkozni?” - kérdi a nyúl a magabiztosság látszatát sugallva. „Persze.” – mondja a medve rezignáltan, és egy tollvonással kihúzza a nyulat a papírról.
Ilyen „halállistákat” a magyar jogrendszerben is találunk. A legtöbbet érdemes elkerülni. A teljesség igénye nélkül ezek a nyilvántartások az alábbiak: Közigazgatási Szankciók Nyilvántartása, Adóhátralékosok listája, Közbeszerzésből kizárt ajánlattevők listája. Ugyanakkor meg kell említeni egy pozitív listát is, amelyiken pedig „muszáj” szerepelni, ez a Köztartozásmentes Adózói Adatbázis (KOMA).
A két leghalálosabb lista azonban az NRMK-lista és a BNAF-lista. Mindkettő a bejelentés nélküli foglalkoztatáshoz kapcsolódik, és komoly joghátrányok melegágyai. Egy kis spoilerezés annak, akinek eddig tartott az olvasói türelme: le lehet róluk iratkozni.
Az NRMK-lista (a Nem Rendezett Munkaügyi Kapcsolatokkal rendelkező cégek listája) az állami foglalkoztatási szerv által vezetett feketelista, amelyen azok a cégek szerepelnek, amelyek jogerős munkaügyi bírságot kaptak, például be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt.
A másik „halállista” a bejelentés nélküli foglalkoztatók listája (BNAF). Ez a lista a NAV honlapján elérhető adatbázis, amelyben azok a munkáltatók szerepelnek, amelyeknél az adóhatóság végleges határozata megállapította, hogy alkalmazottjuk munkaviszonyát nem jelentették be.
Felmerül a kérdés, hogyan lehet, hogy a bejelentés nélküli foglalkoztatásért két hatóság, az adó- és a munkaügyi hatóság is büntethet, és még „ki is listáz”?
A bejelentési kötelezettség elmulasztása – bár egyetlen tényállás – két külön szakterületen is szabályozott: a NAV az adózás rendje szerinti mulasztási bírságot rója ki (Art. 225. §) az adott adóévbe bevonandó befizetendő összegek pótlásaként, míg a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság munkaügyi bírságot szab ki a foglalkoztatási jogszabályok megsértése miatt. Tehát a be nem jelentett foglalkoztatás mind a NAV-nál, mind pedig a Kormányhivatal (KH) munkaügyi főosztályán bírságolható, mert a két hatóság eltérő jogalapon és szempontok szerint jár el.
Fontos különbség azonban, hogy a KH eljárás fő célja a tényleges jogviszony feltárása és rendezése, míg a NAV kizárólag adójogi következményeket állapít meg. A munkaügyi hatóság tevékenységének célja a foglalkoztatás „jogszerűsítése”, az adóhatóság viszont kizárólag adóügyi szempontból minősít és dönt, harmadik személyekre (pl. munkavállalókra) közvetlen hatása az ő döntésének nincs. Így a párhuzamos bírságolás nem esik a kettős elbírálás tilalma alá, hanem a két szakterület eltérő kötelezettségeinek szankcionálásáról van szó. Fontos kiemelni, hogy a KH nem csupán bírságol, egy igazán méltánytalan szankcióval is élni szokott: megállapítja legalább 30 napra visszamenőleg a munkajogviszony létrejöttét. Ez különösen hátrányos és igazságtalan szokott lenni azokban az esetekben, amikor a munkavállaló összesen egy napot dolgozott az ellenőrzött cégnél, majd adatai hátrahagyása nélkül felszívódott. Az ehhez kapcsolódó jogi kálváriát érdemes lenne egy külön blogcikkben részletezni, ha jön majd ihlet, megteszem.
Elemezzük kicsit a két listát!
BNAF
– A NAV vezeti.
– Akkor kerül rá valaki, ha adóhatósági eljárásban jogerősen megállapították, hogy bejelentés nélkül foglalkoztatott munkavállalót.
– Adatmegjelenítés: cégnév, székhely, adószám, határozat dátuma.
NRMK
– A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság (jelenleg NGM) vezeti.
– Ide többféle okból is fel lehet kerülni, például:
– Adatmegjelenítés: cégnév, székhely, adószám, határozat dátuma.
Milyen hátrányt jelentenek ezek a listák?
NRMK-listára kerülés esetén a vállalkozás két évig nem vehet részt közbeszerzési eljárásban, mint ajánlattevő. Közbeszerzési szempontból tehát a döntő az NRMK-lista. A Kbt. szerint rendezett munkaügyi kapcsolatokkal kell rendelkezni. Ha a cég az NRMK-listán van, akkor kizárható a közbeszerzésből. A „nem rendezett munkaügyi kapcsolatok” azonban nem feltétlen, hanem fakultatív kizáró ok a közbeszerzési eljárásokban. Ez azt jelenti, hogy az ajánlatkérő saját döntése alapján kizárhatja az eljárásból azokat a gazdasági szereplőket, akik a munkaügyi jogszabályokat megsértették, de ez csak akkor érvényesül, ha az ajánlatkérő a felhívásban ezt kifejezetten előírja. A BNAF-lista önmagában nem minden esetben kizáró ok. Ha valaki csak a BNAF-listán van, de nem került át az NRMK-ba, akkor elméletben indulhat közbeszerzésen.
Állami támogatást egyik listán szereplő cég sem kaphat, ez az EU finanszírozású támogatásokra is vonatkozik, adott esetben „futó” projekt esetén a már megkapott támogatás visszafizetésére lesz kötelezhető, sőt, ha a támogatói döntést követően derül ki a jogsértés, a támogatást vissza kell vonni.
A NAV nem csupán az általa kiszabott mulasztási bírságot, hanem a KH által kiszabott munkaügyi bírságot is látja a hatósági nyilvántartásában. Magyarul, ha egy cég szerepel az NRMK listán, az erősen rontja a NAV-besorolását.
A bankok és pénzügyi intézmények jellemzően a jogkövető működést várják el az ügyfelektől, ezért a hitelbírálati gyakorlatban is szerepet játszik a cég hivatalos adatbázisokban elérhető háttere. Bár nincs jogszabályban előírt tiltás a hitelkérelmeknél a fekete listás cégekkel szemben, a bankok belső kockázatértékelése és a kamattámogatott állami hitelek szabályai egyaránt nehezített pályára rakják az érintett cégeket, sőt ismerek olyan bankot, amelyek az érintett társaságoknak bankszámlát sem nyitnak.
A megoldás – add a pénzt és fuss!
A munkajog világában újdonság, hogy a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság eljárásában 2021-től lehetőséget kaptak a jogsértő munkáltatók az adatok nyilvántartásból való törlésére. Évente egy alkalommal a munkáltató kérheti, hogy a hatóság – kivéve harmadik országbeli engedély nélküli foglalkoztatás miatt kiszabott bírságot – a közzétett adatait az eredetileg előírt időtartam lejárta előtt törölje, ha a kérelem benyújtásával egyidejűleg megfizeti a bírság háromszorosát (de legalább az érintett munkavállalók száma és a mindenkori minimálbér szorzatának háromszorosát). Az adójog világában szintén újdonság, hogy a BNAF listáról is le lehet iratkozni, de itt szigorúbb a szabály, a kiszabott mulasztási bírság tízszeresének megfelelő összeget kell befizetni ahhoz, hogy a közzététel időtartamának letelte előtt töröljék a céget a listáról.
Az üzlet nem állhat le
Az Aszfalt-terítő Zrt. egyfelől kapott összesen 4 fő be nem jelentett foglalkoztatottja okán 1 millió Ft NAV mulasztási bírságot és 2 millió Ft KH munkaügyi bírságot. Mennyibe kerül a „búcsúcédula”?
NAV – BNAF lista (be nem jelentett foglalkoztatás, mulasztási bírság)
Szabály: a törlés (megváltás) összege = a bírság tízszerese, de legalább (munkavállalók száma × minimálbér × 10).
Számítás:
Irányadó (magasabb): 10 672 000 Ft
KH - NRMK lista (nem rendezett munkaügyi kapcsolatok, munkaügyi bírság)
Szabály a törlés (megváltás) összege = a bírság háromszorosa, de legalább (munkavállalók száma × minimálbér × 3).
Számítás:
Irányadó (magasabb): 6 000 000 Ft
A KH listáról való leiratkozás, tehát a „megváltás” (előzetes törlés) csak akkor kérhető, ha a jogsértés nem harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt történt. Ha a bírságot harmadik országbeli (azaz nem EU/EGT tagállambeli, nem svájci) személyek engedély nélküli foglalkoztatásáért szabták ki, akkor nem lehet megváltással lekerülni a listáról.
A NAV listáról való leiratkozásnak is van objektív akadálya. Ha a közzététel alapjául szolgáló határozat szerint a foglalkoztató ötnél több alkalmazott bejelentését mulasztotta el, akkor az adózó nem jogosult arra, hogy közzétételt kiváltó bírság megfizetésével a közzétételi listákról idő előtti törlésre kerüljön.
Minden más esetben a befizetés igazolása után a hatóság törli a bejegyzést a nyilvántartásból. Tekintettel arra, hogy a nagy cégadatnyilvántartó társaságok robotjai a bárki számára elérhető országos nyilvántartásból szívják le – általában - éjjelente az adatokat, így a negatív bejegyzés igen hamar eltűnik a különböző rendszerekből. Vannak kisebb, privát cégadat-nyilvántartók is, lassabb frissítési protokollal, őket sokszor írásos törlési kérelemmel kell felszólítani, aminek általában eleget is tesznek, hiszen nem akarnak jó hírnév megsértéséért sérelemdíjat fizetni.
A nóta vége természetesen megint az, hogy a gazdag cégek gyakorlatilag magasabb pénzbírsággal megússzák, és így visszakaphatják a „jogosítványaikat”. A törlési kérelem lehetőségével csak a jelentős pénztartalékkal vagy likviditással rendelkező cégek tudnak élni. Ezek pedig zömében éppen azok a cégek, amelyeknek szinte „muszáj” folyamatosan közbeszerzéseken elindulniuk. Ha menni kell, hát menni kell.
szerző:
Dr. Varga M. Péter - LL.M.
irodavezető ügyvéd
munkajogi és adatvédelmi szakjogász